Rendben, tovább olvastál, tehát az igényed már megvan a választékos nyelvhasználatra. Ez a kiindulópont.

Engedd meg, hogy először tisztázzuk, mit is jelent a választékos beszéd.
Aztán megmutatom azt is, hogyan tudsz te is könnyűszerrel átváltani a választékos üzemmódra.

Képzeld el, hogy megérkezel egy társaságba, mondjuk egy grill-partira. (Csak hogy jobb hangulatod legyen, képzeld el, hogy mindez Kaliforniában történik.) Odamész valakihez, és megkéred, mondja el, ki kicsoda. Rögtön elsőre ezt a választ kapod: ‘That guy over there is called John.’ Nahát! Nem azt mondta, hogy ‘His name is John.’

Tehát, a választékos beszéd az, amikor gyakran használt szerkezeteket ill. szavakat kevésbé használtakra cserélsz.

Viszont vigyázz! Véletlenül se ess abba a hibába, hogy a választékosság jegyében olyan szavakat ill. szerkezeteket kezdesz el használni beszédben, amik tipikusan írásban fordulnak elő. Ez nem azt fogja eredményezni, hogy a beszélgetőtársaidnak leesik az álla, micsoda fantasztikus az angolod. Inkább azt fogják magukban gondolni: “Hát ez meg melyik bolygóról jött?!” Nézzünk egy magyar példát, hogy értsd mire gondolok. Neked mennyire kerekedne ki a szemed, ha ezt hallanád: “Amennyiben cselekedeted kimenetele sikertelen, újbóli kivitelezésre leszel kötelezett.” Pedig csak annyit akart jelenteni, hogy “Ha nem sikerül, meg kell próbálnod újra.”

Most már biztosan érted, mi a választékosság. De hogyan érd el?

Létezik egy igen egyszerű trükk, amit én is nagyon rég óta használok. Annyira egyszerű, hogy azonnal el is kezdheted. Mindössze két dologra kell rászokni:
1. Amikor észreveszel / tanulsz egy szerkezetet (vagy szót), amit azelőtt máshogy fejeztél ki, azonnal írd fel magadnak!
2. Amikor a régi, túl gyakran használt (jól elcsépelt) szerkezetet akarnád épp kimondani, állj meg egy pillanatra és egy rövid gondolkodás után a választékosabb szerkezetet mondd inkább ki.

Ez eleinte kicsit akadozottá teheti a beszédedet, de hamar bele lehet jönni. Egy idő után már nem is fogsz gondolkodni és a választékosabb szerkezeteket fogod automatikusan használni. De ehhez a fent leírt két lépésből sportot kell űzni!

Ha már tudod a trükköt, hagy adjak Neked egy kezdő készletet is.

A bal oldalon találod azokat, amik a gyakori szerkezetek (szavak), jobbra mellette pedig a választékosabb megfelelőiket.

I like painting. ⇒ I take delight in painting.

She’s very attractive. ⇒ She’s extremely attractive.

What’s your job? ⇒ What do you do for a living?

Can you tell me the time? ⇒ Do you happen to know the time?

I’ll leave soon. ⇒ I’m about to leave.

Maybe he’s free tomorrow. ⇒ He might be free tomorrow.

Why did he leave? What do you think? ⇒ Why do you think he left?

Everybody says he is friendly. ⇒ He’s said to be friendly.

Használd a fenti választékos angolt, és tedd szokásoddá a szerkezetek / szavak gyűjtését és lecserélését! Alkalmazd a trükköt és élvezd a jól megérdemelt bókokat, amit az angolodért kapsz!

Ha tetszik a bejegyzés, kérlek oszd meg, terjedjen a választékos beszéd! Ha pedig neked is van már olyan, amire túl gyakran használt kifejezést lecseréltél, írd meg hozzászólásban! Bővüljön a lista! 

A legelső dolog, amit feltétlen eszedbe kell vésni: nem a tökéletes nyelvtanú, választékos és folyékony beszéd adja a sikerélményt. Pontosabban nem csak ez. Mire erre a szintre eljutsz, az több év nyelvtanulás. De akkor addig meg se szólalj? Dehogy nem! Csináld úgy, mint a gyerekek és a sikerélmény nem marad el!

Első lépcsőfok

Amikor egy olyan társaságba keveredsz, ahol mindenki jól beszél angolul, gyakran kellemetlenül érzed magad, mert te nem tudsz érdemben hozzászólni a beszélgetéshez. Fontos, hogy ilyenkor mondd el magadnak, hogy ez ugyan kellemetlen neked, de teljesen természetes, hiszen te még csak most tanulod a nyelvet.

Ha ezt a gondolatot magadévá tetted, jöhet a konstruktív gyakorlás.

A legkönnyebb dolog, amit csinálhatsz, hogy mégis részese legyél a beszélgetésnek, az az ún. “aktív hallgatás”. Mit jelent ez? Hogy úgy hallgatod a beszélőt, hogy folyamatos visszajelzést adsz neki arról, hogy hallgatod. Ilyeneket mondhatsz egyszer-egyszer:

“I see.”

“Wow”

“Awesome!”

“Really?”

Ezek mind rövid 1-2 szavas, nagyon könnyen megjegyezhető és még könnyebben alkalmazható kommunikációs elemek. Használatuknál a hangsúlyt arra tedd, hogy kifejező legyen, ahogy mondod őket. Ha ezeket így beveted, senkinek sem fog feltűnni, hogy még csak nyelvtanuló vagy.

Második lépcsőfok

Amikor már csípőből alkalmazod az első lépést, akkor merészkedj a következő lépcsőfokra. Ez a rövid párbeszédek szintje. Ebben az a jó, hogy nem fogalmazunk szép, összetett, kerek mondatokban – már csak azért sem, mert a való életben is így természetes. (Meg persze azért is, mert akkor a helyes nyelvtanon morfondíroznál, de te ugye úgy akarsz fejlődni, hogy végig sikerélményed legyen!)

Ezen a lépcsőfokon még mindig óriási hangsúly van azon, hogy milyen hanglejtéssel, mennyire természetes hangzással viszed végig a párbeszédet.

Így ilyesmi párbeszédek tudnak születni:

“A coffee, please.”

“Black or white?”

“Well, black, please.”

“Here you are.”

“Thank you.”

Harmadik lépcsőfok

Ha már komfortosan érzed magad a második lépcsőfokon, ideje feljebb lépni. Ezen a szinten már mondatokban kezdesz beszélni. De nagyon figyelj, itt még ne várj magadtól többszörösen összetett mondatokat! 4-5 szó mondatonként bőven elegendő. Ezekben a mondatokban törekedj inkább az egyszerűségre, azaz használj olyan szavakat, amiken nem kell gondolkozz, és olyan nyelvtani szerkezeteket, amelyek nem igényelnek hosszú időt, amíg helyesen összerakod.

Amire még ezen a szinten figyelj, az az, hogy használj összevont alakokat, hogy megszokd őket! (Tehát pl. nem there is, hanem there’s.)

Az ilyen mondatok tökéletesek:

There’s a problem here.

I have a big dream.

I don’t like this music.

Can you swim?

I arrived last week.

I think he knows the answer.

Negyedik lépcsőfok

Ha az egyszerű mondatok jól mennek, kezdd el a túl egyszerű dolgokat helyettesíteni választékosabb szavakkal, kifejezésekkel ill. nyelvtani szerkezetekkel. Ugye látod, még mindig nem lépünk az összetett mondatok mezejére!

A harmadik lépcsőfok 1-1 mondata például így emelhető a negyedik szintre:

I’m not very keen on this music.

I’ve been here for a week.

He’s supposed to know the answer.

Ha erre a szintre eljutsz, veregesd meg a vállad, mert a való életbeli beszélgetések java része a harmadik és negyedik lépcsőfokon zajlik!

Ötödik lépcsőfok

Jöhetnek az összetett mondatok, de figyelj arra, hogy ha hétköznapi szituációban beszélsz, az összetett mondatok nem túl gyakoriak, ezért ha használod őket, akár hivatalosnak is tűnhetsz. A társalgásban természetesen hangzó összetett mondatok leginkább a because, and, but, ill. az orkötőszavakkal összekötött mondatok.

Ha erre a lépcsőfokra szeretnél lépni, a trükk az, hogy kezeld az összetett mondataidat úgy, mintha különálló mondatokból állnának. Nyugodtan még szünetet is tarthatsz a két tagmondat között – legalább könnyebb lesz követni a mondandód.

I’m not very keen on this music but now it’s OK.

I’ve been here for a week and I’m still excited!

Ha ez a szint is jól megy, lényegében minden társalgási szituációban magabiztosan megállod a helyed.

+1 lépcsőfok

Erre a szintre csak akkor kell lépj, ha előadásokat kell tarts, vagy hosszabb, egybefüggő monológokat kell mondj. Itt már meg kell tanulj előadás-szövegeket felépíteni, vagy éppen szöveg-kohéziót megteremteni (= hogy tudjon a hallgatóság követni). De ez már nem nyelvtanulás, hanem előadás-technika tanulás. Azaz ha az előző 5 szintet végigjártad, a technikák megtanulásával a +1 elsajátítása nem lesz gond.

Összefoglalva: akkor lesz sikerélményed a beszédben, ha mindig a legkényelmesebb lépcsőfokon vagy maximum EGGYEL magasabb szinten próbálsz kommunikálni. Ez azt jelenti, hogy kezdeti kommunikációdban többet beszéltetsz és kevesebbet beszélsz, és egyre inkább arra törekszel, hogy eljuss oda, hogy egyenlő mértékben vegyél részt egy beszélgetésben.

Az is fontos, hogy minden lépcsőfokon menj végig, ne hagyj ki egyetlen fázist sem, mert a beszélgetéseid során csak így fogod tudni, hogyan szólalj meg úgy, hogy az ne tankönyv ízű, hanem természetes hangzású legyen. Így csinálja egy gyerek is, és így ad önbizalmat a beszédhez a Bar-ANGOL Program is.

Most tedd a szívedre a kezed:

Amikor elhatároztad, hogy megtanulsz angolul, mi volt a célod? Neked is az, hogy BESZÉDBEN használni tudd a nyelvet – utazáskor, munkahelyen, külföldiekkel…?

Még hagyd ott a kezed, és erre is válaszolj:

A tanulás folyamata téged is abban segített, hogy ezt a célt elérd? Más szóval, olyan feladatokat végeztél, ami a beszédkészséged kialakulásához vezetett? Nem? Vagy úgy tűnt, de mégsem?

A tanulás sok formát ölt. Van olyan, ami segíti a beszédkészség kialakulását, de van olyan is, ami csak úgy állítja be magát, mintha segítené. Vigyázat! Ők az álruhás megtévesztők. Ismerd meg őket!

Szavak tanulása rendszeresen

Mi lehet ezzel a baj? Minél gazdagabb a szókincsünk, annál jobban beszélünk, nem?

De igen, de nem mindegy, hogyan sajátítjuk el a szavakat! Ha csak tanuljuk a szavakat (pl. 5 szó/nap), de soha sem használjuk őket, ezek a szavak soha nem fognak készség szinten beégni a memóriába! Sőt, pontosan az ellenkezőt érjük el ezzel: lassul a beszédünk, mert emlékszünk rá, hogy tanultuk az épp használni kívánt szót, de pont amikor kell, nem tudjuk elővarázsolni a memóriából, mert csak a passzív tudásunk része lett!

Mi a megoldás?

Keress lehetőségeket, ahol minél többször HASZNÁLHATOD az újonnan tanult szavakat. Tehát ne csak tanulj és gyarapítsd a passzív tudásod, hanem tuszkold a szavakat az aktív szókincsedbe! És mielőtt rákérdeznél: ez nem csak a szavakra, hanem a kifejezésekre és a nyelvtani szerkezetekre is igaz!

Olvasás

Hűha. Fogadjunk, hogy eddig azt gondoltad, hogy ha sokat olvasol, akkor idővel gyorsabban fogsz angolul gondolkodni, és a szókincsed is bővül! Ez igaz, de mennyiben segíti ez a beszédkészséged? Nagyon minimálisan. Mutatom miért.

Amikor olvasol, a szavakra nem tanulás céljából figyelsz, hanem azért, hogy megértsd a szöveget. Így ha ez megtörténik, nagyon gyakran nem is emlékszünk, milyen konkrét szavakkal volt az olvasnivaló tartalma kifejezve. És ez így van rendjén! Ezen ne is akarj változtatni! Ez szükséges a jó olvasáskészséghez. De szókincset csekély mértékben bővít a puszta olvasás. Inkább abban segít, hogy a már meglévő passzív szókincsedet felrázza. Igen, ez segíti a beszédkészséget, de ettől még kialakulni NEM fog!

Tehát kezeld helyén az olvasást: azt várd tőle, hogy segítse a beszédfejlődési folyamatod AMELLETT, hogy közben célirányosan fejleszted is azt. Úgy képzeld el, mint a tekerés-rásegítős elektromos kerékpárt, amin mit sem ér az elektromotor ha te magad nem hajtod a bringát. De ha hajtod, óriási segítség!

Filmnézés

Ó, igen! Hányan mondják, milyen nagyszerűen lehet filmekből angolul tanulni. És ezt nem is vitatom. Tanulsz belőle veszett jó élőnyelvi fordulatokat, kiejtést, szövegértést. De nem beszédet! Nagyjából az olvasásnál leírt okok miatt.

Számítógépes játékok

Már bizonyára érzed: ugyanaz, mint az olvasás vagy filmnézés: segítik az angolod fejlődését sok szempontból, de NEM fogsz tudni tőlük BESZÉLNI!

Nyelvtani feladatok szóbeli gyakorlása

Amikor nyelvtant gyakorolsz, teljesen mindegy, milyen formában teszed, az akkor is nyelvtan gyakorlás. Van olyan módszer, amivel kommunikáció közben fejleszted a nyelvtanod, de azt nagyon kevés helyen alkalmazzák. A nyelvtan szóbeli gyakoroltatása a legtöbb helyen azt jelenti, hogy az adott szerkezetet ismételgeted, néha 1-1 dolgot megváltoztatva benne. Ezzel viszont az a baj, hogy mivel a nyelvtan van fókuszban, amint hibázol, azonnal megakaszt a tanár, hiszen pont a gyakorolandó szerkezetet nem mondod jól. De ugye érzed, hogy ezzel pont a kommunikáció lett agyonvágva egy jó nagy kalapáccsal?

Alapvetően pontosan ez a bajom az úgynevezett “beszédcentrikus” oktatással. Ez a kifejezés megtévesztő, mert te azt várod tőle, hogy beszélni tanulj meg a beszédcentrikus módszerrel, közben pedig leginkább azt jelenti, beszédben gyakorlod az új nyelvtani szerkezeteket (tisztelet a kivételnek!!!). Persze ez határozottan jobb, mint ha csak írásban gyakorolnád, de ettől még nem fogsz kommunikálni!

De akkor mi segíti a beszédkészség kialakulását?

Hogy döntheted el, hogy valami segíti-e a beszédkészséged fejlődését vagy nem? – Ezt válaszolom meg először, aztán nézünk néhány példát.

Fontos megértened valamit: két fajta készséget különböztetünk meg: a produktív (aktív) és a befogadó (passzív) készséget. Az aktív az, ahol te magad produkálod a nyelvet: beszélsz, írsz. Ezzel szemben a passzív az, ahol csak befogadsz: olvasol, szöveget hallgatsz.

A lényeg az, hogy befogadó készségek gyakorlásával nem fejlődnek a produktív készségek!

Azokhoz egészen más fajta gyakorlás kell! Tehát ha beszélni akarsz, ahhoz beszélni kell! Semmi olyan tevékenység NEM fogja fejleszteni a beszédkészséged, ami nem jár együtt beszéddel! És valódi beszédre gondolok, ahol TE rakod össze a gondolataidat.

Akkor most jöhet néhány ilyen tevékenység? Íme:

Beszélj tükör előtt

practice-in-front-of-mirror Akármit is mondasz, mindig hasznos, ha előbb magadon próbálod ki.